A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés 1024 768 Cégjelző Blog

A vállalkozási szerződés az egyik leggyakrabban használt szerződéstípus az üzleti életben, így a megismerése minden vállalkozó vagy szerződést aláíró személy számára lényeges. Legyél akár egyéni vállalkozó vagy cégvezető, ha üzleti kapcsolatba léptél már korábban valakivel, akkor nagyon nagy rá az esély, hogy kötöttél vele vállalkozási szerződést.

Mi az a vállalkozási szerződés?

A polgári jogban a vállalkozási szerződés egy olyan szerződés, amely alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. (lásd bővebben, wikipédia)

Mi a vállalkozási szerződés leglényegesebb pontja?

A leglényegesebb pontja az eredménykötelem.

Mit jelent az eredménykötelem?

A szerződés akkor lesz teljesítettnek tekinthető, ha a vállalkozó által – a szerződésben megígért – eredmény megvalósul.

A törvényi definíció szerint a vállalkozási szerződésben a két fél (vállalkozó, megrendelő) köteles:

  • a vállalkozó köteles a tevékenységgel az eredmény megvalósítására
  • a megrendelő köteles a tevékenységgel kapcsolatos eredmény átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére.

Mit hívunk műnek?

A vállalkozási szerződés szerint megvalósult eredményt műnek nevezzük.

A vállalkozási szerződés jellemzői

Kockázatviselés

A meghatározás tömörségéből is látszik (szerződés teljesítéséhez eredményt kell produkálni), hogy a vállalkozó viseli az eredmény elérésének kockázatát.

Az eredmény ellenértéke, vagyis a vállalkozási díj kifizetésének előfeltétele a látható, kész eredmény előállítása.

Tevékenység

Az ellátandó tevékenység lehet

  • egyedi-egyéni (pl. útépítés),
  • folyamatos, visszatérő is lehet (pl. úttisztítás, szemétszállítás, étkeztetés).

Tevékenység és eredmény

A vállalkozó tevékenysége és a vállalt eredmény többféle formában jelenhet meg, többek között:

  1. Tárgyiasult, dologi forma.
    1. ingó (pl. gép vagy berendezés, a szabó által varrt ruha),
    2. ingatlan (pl. komplett ipari létesítmény, egy újonnan épített ház).
  2. Immateriális, nem tárgyi forma
    1. szellemi alkotások (szoftverjog)
  3. Lakossági tömegszolgáltatás (strand, fodrászat, étterem, színház, koncert)

A tevékenység állhat új dolog előállításából, de már meglévő dolog átalakításában, javításában, karbantartásában is.

A tevékenység elvégzése

A vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó – ha nem is teljes, de – nagyfokú önállósággal rendelkezik. A tevékenysége elvégéséhez a személyi és tárgyi feltételeket a vállalkozó köteles megteremteni és megszervezni.

A vállalkozó dönti/döntheti el, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében a munkát hol, hogyan és milyen időbeosztással végzi el. (Természetesen kivéve, ha a szerződésben erről külön nem állapodtatok meg.)

A törvény ezen a területen szűkszavú, csak annyit ír, hogy a tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység

  • biztonságos
  • szakszerű,
  • gazdaságos és
  • határidőre történő befejezését.

Illetve, hogy ha a tevékenységhez valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni.

A megrendelő utasítási joga

A megrendelőnek utasítási joga van, ez a jog azonban nem teheti terhesebbé a teljesítést, mint ahogy a vállalkozó azt meg tudná valósítani.

Ide tartozik az is, hogy ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni.

Ha ilyenkor a megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a vállalkozó elállhat a szerződéstől vagy pedig a feladatot a megrendelő utasításai szerint ugyan, de a megrendelő kockázatára végezheti el.

utasítás teljesítése vállalkozási szerződés esetén

A vállalkozási szerződés tevékenységének végzési helye

A vállalkozó a megrendelt tevékenységet a saját telephelyén és az általa meghatározott időben végzi (a szerződésben vállalt határidőig teljesítve).

Ha a munkát a megrendelő által kijelölt területen kell végezni, a megrendelő köteles azt alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Amíg ez nem történik meg, a vállalkozó a munka megkezdését megtagadhatja.

Ebben az esetben, ha a megrendelő a munkaterületet a felszólításod ellenére sem biztosítja, akkor vállalkozóként elállhatsz a szerződéstől, ráadásul kártérítést is követelhetsz.

A megrendelő ellenőrzési joga

Az ellenőrzési jog arra szolgál, hogy a megrendelő már a teljesítés folyamán vizsgálhassa, hogy a várt eredmény előállítása szerződésszerű lesz-e vagy sem, vagyis a vállalkozó megfelelő minőségben és határidőben fog-e teljesíteni.

Ezért a megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti.

Magától értetődően azokon a területeken, ahol a megrendelőnek nincs utasítási joga, ott ellenőrzési joga sincs.

Ellenőrzési jog a vállalkozási szerződés során

Vállalkozói díj

A vállalkozó akkor jogosult a vállalkozói díjra, ha a munkát eredményesen elvégezte.

A tevékenység költségeit előlegeznie kell, és a készültségi fokhoz mért részarányos díjra a vállalkozónak nincs joga.

Kivéve, ha a felek részteljesítésben állapodtak meg (és ezt a vállalkozási szerződés is tartalmazza.) Ilyenkor az eredményes részátadás (részteljesítés) után nem előleget, hanem a vállalkozói díj arányos (esedékes) részét kell megkapnia.

Ha a vállalkozói díjat a szerződés megkötése során egyértelműen meghatároztátok, később attól nem térhetsz el. Többletszolgáltatásra hivatkozva nem követelhetsz magasabb összeget. Ha többletszolgáltatás bevezetése miatt akarsz nagyobb összeget kérni, akkor kérned kell a szerződés újratárgyalását.

Elszámolási vita

Ha elszámolási vitára kerül sor, a vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.

Szerződés aláírás

A vállalkozási szerződés teljesítése: átadás-átvétel

A vállalkozó a művet (a vállalkozási szerződés szerinti tevékenység eredményét) az átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni.

A feleknek el kell végezniük az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek (ez nyilván más-más a különböző gazdasági ágazatokban).

Ha ez a folyamat a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik, a vállalkozó határidőben teljesít.

Mennyi az átadás-átvétel időtartama?

Az átadás-átvétel időtartama elvileg harminc nap, de ez jónéhány beruházás, vállalkozás esetén tarthatatlan.

Átvétel megtagadása

Az átvétel nem tagadható meg a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

Milyen egyéb szerződésekre kell alkalmazni a vállalkozási szerződés szabályait?

A vállalkozási szerződés szabályai alkalmazandók az alábbi szerződésekre is:

  1. Tervezési szerződés: tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles;
  2. Kivitelezési szerződés: kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles;
  3. Kutatási szerződés: kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles;
  4. Utazási szerződés: utazási szerződés alapján a vállalkozó utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő pedig a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles;
  5. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés: mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles;
  6. Közszolgáltatási szerződés: közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó pedig díj fizetésére köteles;

Összefoglalás

Minden vállalkozó vagy vállalkozni vágyó ember számára a cégjog alapok megismerése kritikusan fontos a cég bevételének növeléséhez vagy éppen a kockázatok, veszteségek csökkentéséhez. A bizalom alapvető fontosságú, de sokszor a két fél közötti maximális megbízhatóság alapja a mindkét fél által elfogadott és aláírt vállalkozási szerződés. A következő blogcikkben bemutatjuk, hogy mikor érdemes megbízási szerződést készíteni.

A szakmai cikket Dr. Pomogyi László lektorálta

Érdekel a véleményed!

Farkas Dezső

Farkas Dezső

Farkas Dezső a Cégjelző Kft. ügyvezetője, a Jövőt Építők Generációja Egyesület elnöke, valamint a Global Shapers Budapest Hub kurátora. Beválasztották az 50 tehetséges magyar fiatal közé. Templeton Fellow. Két TEDx előadás fűződik a nevéhez. Az ASEF Young Leaders Summit kiválasztottja Luxemburgban, valamint a Youth Leaders Forum alumnija. Köztársasági ösztöndíjasként végzett a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy mesterszakán. A Pro Nobilitas ösztöndíj alapítója. Több, mint 5 éve dolgozik a céginformáció területén. Szabadidejében szívesen foglalkozik oktatással, a fiatalok képzésével, fintech megoldásokkal és a legújabb, modern technológiákkal.

Összes cikk tőle: Farkas Dezső

Send this to a friend