Teljes Beszámoló Ismertető - Mérleg és Eredménykimutatás bemutatása

A beszámoló áttekintése és megértése nem pénzügyi végzettségű ember számára komoly nehézségeket okozhat. Pedig a pénzügyi adatok, a mérleg és az eredménykimutatás megismerése kritikus kérdés lehet akár a saját vállalkozásod vezetése, akár az üzleti partnered mélyebb megismerése miatt is.

A Teljes Beszámoló Ismertető cikkemben részletesen bemutatom a mérleg két oldalát, az eszköz- és forrásoldalt, valamint az eredménykimutatást is górcső alá veszem.

• Ha szeretnéd részletesen megismerni a Mérleget és az Eredménykimutatást, akkor irány az első fejezet.
• Ha a mérleg vagy az eredménykimutatás egyik konkrét tételére vagy kíváncsi, akkor itt a táblázatban arra kattintva egyből odavisz a kívánt részre:

Eredménykimutatás (Összköltség eljárással)

Mérleg eszköz és forrás oldala

Beszámoló Hasonlat az életről

Mielőtt belevágunk a beszámoló teljes megismerésébe, a jobb megértés miatt vegyünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy neked mint magányszemélynek mérleget és eredménykimutatást kell készítened a saját életedre a tavalyi évről.

Mit is jelent ez pontosan?

A mérleged mutatja a vagyonod: a lakásodat, az autódat, azt, hogy mennyi pénz van a bankszámládon, mennyi készpénz van nálad, milyen tárgyaid, befektetéseid vannak, mennyi hiteled van, milyen szolgáltatásokért fizetsz, mennyit adózol, mennyit költöttél a családodra, barátokra stb. Ebből megtudhatod, hogy mekkora vagyonnal rendelkezel.

Az eredménykimutatásod megmutatja, hogy 2018-ban összesen mennyi bevételed volt a fizetésedből és a befektetéseidből, illetve, hogy mit és mire költöttél. És végül megismerheted azt, hogy 2018-ban, attól függően, hogy mennyit kerestél és költöttél, mekkora nyereséget (profitot) realizáltál vagy esetleg veszteséges voltál.

Ehhez hasonlóan egy cégnek is van mérlege, amely mutatja a cég vagyonát, továbbá eredménykimutatása, amely mutatja, hogy a társaság mennyire volt nyereséges vagy veszteséges az adott évben.

A cégeknek minden évben kötelezően le kell adniuk a mérleg- és eredménybeszámolót. Ezt minden évben be kell küldeni az Igazságügyi Minisztérium számára. Ennek elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, ha pedig a mulasztást nem pótolják, akkor a NAV jelzésére a cég ellen kényszertörlési eljárás indul.

A cégek többségénél az éves beszámoló beküldése, azaz a leadási határideje május 31. Azaz 2019. május 31-ig le kellett adnia a cégeknek (vagy a könyvelőnek) a vállalkozás mérleg- és eredménykimutatását.

Ebben a cikkben a beszámoló részei közül a MÉRLEG és az EREDMÉNYKIMUTATÁS kerül tüzetes megvizsgálásra.

Kezdjük a mérleggel.

Mi a mérleg?

A mérleg a cég vagyonát mutatja. Két oldala van, az eszköz- és a forrás oldal.

Forrás oldal: megmutatja, hogy honnan van a pénz (pl. saját tőke vagy hitel). Eszköz oldal: megmutatja, hogy mi lett a pénzből (befektetés, tárgyi eszközök stb.).

Fontos szabály: a két oldalnak meg kell egyeznie, azaz Eszközök összesen = Források összesen.

Mi a célja a mérlegnek?

A célja, hogy a bárki, aki meg szeretné jobban ismerni a céget (pl. a tulajdonosok, a befektetők, akik hiteleznének a cégnek) megismerje, hogy milyen eszközökkel rendelkezik, vagyis mire költötte a rendelkezésre álló pénzét, illetve milyen forrásokkal rendelkezik, azaz honnan szerezte a pénzt.

Ahhoz, hogy minél gyorsabban átláss egy mérleget, javaslom, hogy szánj rá valamikor egy kis időt. Menj fel az ingyenes e-beszámolók oldalára, ahol elérheted a cégek mérleg és eredménybeszámolóját. Tölts le párat a cégekből és a lenti leírások alapján kicsit elemezd őket. Ez sokat fog segíteni a későbbiekben, hogy jobban átlásd az információkat. Vagy regisztrálj és lépj be a Cégjelző oldalon, ahol a pénzügyi adatoknál egyszerűen és átláthatóan táblázatos formában megtekintheted az adatokat.

Eszközök

Az eszközök oldal három fő részből áll:

1. Befektetett eszközök: minden, ami éven túl szolgálja a cég működését.
2. Forgóeszközök: minden, ami éven belül szolgálja a cég működését.
3. Aktív időbeli elhatárolások: nem az adott évre vonatkozik. (Később részletesen kifejtem, hogy érthető legyen.)

Források

A források oldal négy fő részből áll:

1. Saját tőke: tulajdonosok saját vagyona
2. Céltartalékok: előre tartalékolás meghatározott célokra
3. Kötelezettségek: idegen tőke, amely külső forrásból származik
4. Passzív időbeli elhatárolások: nem az adott évre vonatkozik (Később részletesen kifejtem, hogy érthető legyen.)

Most be fogom mutatni a beszámoló esetén a mérleg eszköz oldalát és a forrás oldalát részletesebben kifejtve, hogy legyen kialakult képed arról, hogy milyen tételek tartozhatnak az egyes csoportokhoz. A mérleg bemutatása természetesen nem teljes körű, ha még ennél is részletesebben szeretnéd megismerni, akkor be kell iratkoznod egy számviteli alapok vagy könyvelői tanfolyamra. Kezdjük az Eszköz oldallal, vagyis a mérleg bal oldalának a megismerésével.

Eszközök

1. Befektetett eszközök

A befektetett eszközökhöz tartozik minden, ami éven túl szolgálja a cég működését.

A befektetett eszközöket 3 részre oszthatjuk

1. 1. 1. Immateriális javak: ide tartoznak a nem anyagi jellegű javak
      2. Tárgyi eszközök: ide tartoznak az anyagi jellegű javak
      3. Befektetett pénzügyi eszközök: ide tartoznak a pénzügyekkel kapcsolatos eszközök

Most bemutatom részletesen a befektetett eszközök 3 részterületét.

Immateriális javak

1. 1. 1. Alapítás-átszervezés aktívált értéke: a tevékenység megkezdésével jelentős átalakítással kapcsolatos beruházásnak nem minősülő közvetlen költségek vagy számlázott tételek (cégalapítás, szervezetátalakítás, műszaki-technikai folyamatok átszervezése).
      2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: ez a K+F (kutatás és fejlesztés) „F” része. Ha kutatást végez a cégünk, és annak nincsen eredménye, akkor az kutatási ráfordításnak minősül és az eredménykimutatásba kerül, ha viszont van a fejlesztésnek eredménye, akkor azt ide könyveljük el.
      3. Vagyoni értékű jogok: eszközre vagy tevékenység folytatására szerzett jogok pl: bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog, márkanév, licensz, koncessziós jog
      4. Szellemi termékek, pl. találmány, iparjogvédelem, szabadalom, know-how, gyártási eljárás. Például ha te fejlesztetted ki a szoftvert, az szellemi terméknek számít, ha más fejlesztette ki, de Te vetted meg a használatát, akkor az vagyoni értékű jog.
      5. Üzleti vagy cégérték: ide számoljuk el pl. a cégvásárlást, a részesedés vásárlását tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett cégben. (az elszámolhatóság egyik feltétele, hogy legalább 75%-os tulajdonosi hányad /minősített többség/ legyen).

Tárgyi eszközök

1. 1. 1. 1. Ingatlanok: minden, ami földterület vagy földdel kapcsolatos,. pl. földterület, telek, erdő, épület. Az ingatlannal kapcsolatos bérlegi jogot is itt számolják el, tehát ha kibérelek egy raktárat vagy földterületet.Itt fontos kiemelni, hogy üzembe helyezett eszközökről beszélünk. Ha pl. van egy raktárépületed és nincsen üzembe helyezve, akkor az beruházásnak számít (és nem az ingatlanoknál könyveled el), de ha üzembe helyezted, felújítottad, akkor itt kell elszámolni, mert bevontad a vállalkozásba. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: a vállalkozás alaptevékenységét közvetlenül szolgáló, üzembe helyezett eszközök. Használatba vett termelő gépek, berendezések, műszerek, szerszámok, számítástechnikai eszközök, közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközök. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: a vállalkozás alaptevékenységét közvetve szolgáló, üzembe helyezett eszközök. Használatba vett termelő gépek, berendezések, műszerek, szerszámok, számítástechnikai eszközök, közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközök.A műszaki és egyéb berendezések közötti különbségre nézzünk egy példát: ha te vagy a cég alkalmazottja és juttatásként kaptál egy kocsit, akkor az közvetetten szolgálja a céget, tehát egyéb berendezés. Ha egy fuvarozó céged van és a kocsi a cég szolgálatában van, akkor ha kiesik a kocsi, azonnali bevétel kiesést okoz a cégnek. Tehát a cég tevékenységét szükséges figyelnünk, hogy közvetlenül vagy közvetve szolgálja az adott berendezés, gép, jármű. 4. Tenyészállatok 5. Beruházások: a kivitelezés alatt álló, vagy raktárban lévő, üzembe NEM helyezett tárgyi eszközök, illetve minden, ami a tárgyi eszközön belüli bővítés, átalakítás, élettartam növelés, felújítás bekerülési értéke.Ahogy az előző példában említettem, ha a raktár nincs üzembe helyezve, akkor beruházás, ha üzembe van helyezve, akkor ingatlan.

Befektetett pénzügyi eszközök

1. 1. 1. 1.  Tartós jelentős tulajdoni részesedések: tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok: pl. részvény, üzletrész, befektetési jegy. Vagyis amikor megveszed, akkor TULAJDONOSSÁ VÁLSZ. Igen, ha megveszel egy OTP részvényt, akkor Te is az OTP tulajdonosa leszel. 😊 És ne feledd: a befektetett eszközök azok az eszközök, amelyek éven túl szolgálják a cég tevékenységét. Tehát akkor kerül ide a részvény, ha legalább 1 évre vásároltad meg. 2. Tartósan adott kölcsön: kölcsön nyújtásából eredő követelés természetes és jogi személyeknek (jogi személy pl. egy cég) 3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: például kötvény, kincstárjegy, stb. Itt NEM VAGY TULAJDONOS, hanem KÖVETELÉSED VAN MÁSSAL SZEMBEN. 4. Hosszú lejáratú betétek: ha bankba 1 éven túlra kötsz le betétet. 5. Egyéb, hosszú lejáratú követelések – más éven túli fizetési igények

Ezzel végeztünk az Eszközök oldalon a Befektetési eszközökkel, azaz az 1 éven túli eszközök könyvelésének lehetőségével.

Most pedig ismerjük meg a Forgóeszközöket a beszámoló esetén.

2. Forgóeszközök

A forgóeszközökhöz tartozik minden, ami éven belül szolgálja a céget.

A forgóeszközöket 4 részre bontjuk:

1. 1. Készletek
   2. Követelések
   3. Értékpapírok
   4. Pénzeszközök

Most bemutatom részletesen a forgóeszközök 4 részét.

Készletek

1. 1. 1. 1. Anyagok: Tovább felhasználási célból beáramoltatott eszközök 2. Befejezetlen termelés: feldolgozás alatt álló, vagy továbbfeldolgozásra váró, saját előállítású eszközök Nézzük erre példákat. Először is meg kell nézni, hogy mi a vállalat profilja. Ha egy építőipari céged van, akkor meg kell vásárolnod további felhasználás céljából a téglát és a cementet, így az anyagnak számít. De ha a céged cementgyártással foglalkozik, akkor az saját előállítású eszköz vagy befejezetlen termék lesz. Összefoglalva: ha te állítod elő, akkor befejezetlen termelés, ha nem te állítod elő, hanem külső forrásból kell beszerezned, akkor anyagnak számít. 3. Növedék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek: értékesítés céljából, saját tevékenység útján előállított eszközök 5. Áruk: értékesítési céllal beáramoltatott eszközök, amelyek változatlan állapotban kerülnek kiáramoltatásra. A boltokban minden termék alapvetően árunak számít. Mert az árusító bolt változatlan állapotban vásárolja meg, és teszi a polcokra, majd adja el. De ha a terméket saját maga állította elő, akkor készterméknek számít.

Követelések

1. 1. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (Vevők): amikor eladod a terméked vagy a szolgáltatásod, és még nem fizették ki neked, akkor ide könyveled, ha „követeled a vevőtől” a tartozást.
      2. Rövid lejáratra adott kölcsön: ha egy éven belül nyújtasz kölcsönt akár magánszemélyeknek, akár cégnek. (Ha egy éven túlra, akkor tartósan adott kölcsönnek számít, és ahogy fentebb látod, a befektetett pénzügyi eszközöknél számoljuk el.)
      3. Rövid lejáratra adott előlegek: előlegnyújtásból eredő fizetési igény: immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, szolgáltatásokra
      4. Egyéb követelések: munkavállalókkal szembeni, állammal szembeni és tulajdonosokkal szembeni fizetési igények. Vagyis ha az alkalmazott, az állam vagy a cég tulajdonosa tartozik a cégnek.

Értékpapírok

Olyan értékpapírok, amiket olyan szándékkal veszel, hogy maximum egy évig tartod meg.

1. 1. 1. Forgatási célú részesedések: más vállalkozásra vonatkozó, tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapír, pl. részvény. Amikor egy éven belül, spekulációs céllal kereskedsz a részvénnyel. De minden, ami tulajdonosi jogot ad, ide kerül be: befektetési jegy, üzletrész, vagyonjegy stb.
      2. Saját részvények, saját üzletrészek
      3. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: ide könyveljük a kötvényt, kincstárjegyet stb. – ahol hitelviszonyról, nem tulajdonosi viszonyról beszélünk.

Pénzeszközök

1. 1. 1. Pénztár, csekkek: ez a vállalkozásodban a készpénz, ami nálad van.
      2. Bankbetétek: a bankban tartott pénzed. Ha bármilyen átutalásos vagy bankkártyás fizetés van, akkor innen kerül levonásra.

Ezzel befejeztük a beszámoló esetén a forgóeszközöket, azokat az eszközöket, amelyek éven belül szolgálják a céged működését.

3. Aktív időbeli elhatárolások

Kifejtem a végén a passzív időbeli elhatárolásokkal együtt, mert úgy érthetőbb lesz.

Ezzel sikeresen átvettük a beszámoló esetén a mérleg bal oldalát, azaz az Eszközök oldalt.

Az eszköz oldal megmutatta, hogy mi lett abból a pénzből, amit a Forrás oldalon fogunk megnézni, hogy honnan van. 😊 (Kicsit furán hangzik a mondat, de ha újra elolvasod, van értelme.)

Most pedig nekikezdhetünk a Forrás oldal megismerésének a beszámoló esetén.

Források

A források oldal négy fő részből áll:

1. 1. Saját tőke
   2. Céltartalékok
   3. Kötelezettségek
   4. Passzív időbeli elhatárolások

Most pedig kezdjünk neki a beszámoló forrás oldalának részletesebb megismeréséhez.

1. Saját tőke

A vállalkozásban az a rész, amit a tulajdonosok tettek be, illetve a cég által megtermelt nyereség, ami a tulajdonosokat illeti.

1. 1. 1. Jegyzett tőke: a cég megalapítása során a cégbíróságon bejegyzett tőke. Ennek van jogszabályban meghatározott minimum értéke, pl. kft. esetében 3 millió forint, zrt. esetében 5 millió forint.
      2. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: a még be nem fizetett jegyzett tőke. Például: a kft. alapítása során nem kell azonnal, a cég alapításakor befizetned a 3 millió forintot, elég, ha vállalod, hogy a következő 2 évben eleget teszel ennek a kötelezettségnek.
      3. Tőketartalék: tulajdonosoktól származó, a működés biztonságát szolgáló, jegyzett tőkén felül befizetett értékrész. Vagyis ha a tulajdonosok a cég növekedése érdekében további pénzt raknak be a vállalkozásba.
      4. Eredménytartalék: az előző évek adózott eredményeinek összegét foglalja magában. Vagyis a cég alapítása óta az összes évben keletkezett nyereség és/vagy veszteség összege.
      5. Lekötött tartalék:
      6. Értékelési tartalék:
      7. Adózott eredmény: a cég által az utolsó évben realizált ADÓZOTT EREDMÉNY (nyereség).

Ezzel végeztünk a saját tőkével, haladjunk tovább a következő fő forrásoldali tételre.

2. Céltartalékok

A beszámoló esetén ennél a tételnél olyan összegek találhatók, amelyek a következő évben várható, előre számított kiadások. Elsősorban, ha a céged vállalt garanciát, és ennek fedezéséhez tartalékolja a várhatóan keletkező költségeket. De nézzünk pár konkrét példát:

Példa: ha szoftvergyártó céged van és a karbantartási költsége a szoftvernek 5000 forint, a teljes kicserélés pedig 100.000 forint. Ekkor betervezed, hogy várhatóan mennyien fogják visszahozni garanciálisan a szoftvert és az összeget ide könyveled el.

Másik példa a végkielégítés. Decemberben bejelented, hogy egy divíziót összevonsz és 5 igazgatói poszt meg fog szűnni. Tudod, hogy jövő márciusban kell kifizetni a végkielégítéseket. Ezt akkor el kell raknod céltartalékba, hogy a következő évben ki tudjad fizetni.

Még egy érdekes példa: ha előre tudod, hogy a bíróságon veszíteni fogsz, és a várható összeget céltartalékba rakod.

A három példából már érzékelheted, hogy a céltartalék legfontosabb oka, hogy előre felkészülsz az olyan kiadásokra, amelyek a jövőben várhatóak lesznek és számolnod kell velük. Ha ezt nem teszed, akkor a céged pénzügyi válságba kerülhet.

3. Kötelezettségek

A céged pénzbeli vagy egyéb tartozása.

Emlékszel? A forrás oldal azt mutatja meg, hogy honnan van a pénz. Például ha ez banki hitelből van, akkor kötelezettséged van a bankkal szemben. 

1. 1. Hátrasorolt kötelezettségek: minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozásod rendelkezésére bocsátottak, és a szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését, hogy a kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a céged felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kifizetése után kell kiegyenlíteni. A kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
   2. Hosszú lejáratú kötelezettségek: minden, ami egy éven túli kötelezettség. Ilyen például a hosszú lejáratra kapott kölcsön, hitel (pl. banki hitel). Ide tartozik, ha a céged kötvényt bocsátott ki, és az ezzel járó kötelezettségek is itt találhatóak meg.
   3. Rövid lejáratú kötelezettségek: minden, ami egy éven belül esedékes kötelezettség, pl. hitelek, kölcsönök, kötvénytartozás. Ha igénybe vettél egy szolgáltatást, vagy vettél árut, de még nem fizetted ki. De ide tartoznak az állammal szembeni kötelezettségek (ÁFA, adók, bérjárulékok), a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek (bérköltség, személyi jellegű költségek) vagy a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek (pl. osztalék).

4. Passzív Időbeli elhatározások

Ahogy ígértem, most megvizsgáljuk a beszámoló két érdekes tételét, az aktív (eszköz oldal) és a passzív (forrás oldal) időbeli elhatárolást is.

A mérlegkimutatást mindig egy adott időszakra készítjük (pl. 2018. január 1. - december 31.). Ezért két alapvető probléma merülhet fel, amikor a könyvelőnk végzi a könyvelést:

1. Ha a kifizetés nem az adott időszakra vonatkozik, de abban az évben kapod meg a számlát róla. Például december 1-jén kifizeted a téli 3 hónapos számlát. Ekkor a december az adott évre vonatkozik, de a január és február már a jövő évre szól.
2. Ha a tevékenység az adott időszakra vonatkozik, de még nem kaptad meg a számlát róla. Ha nincsen számla, akkor nem lehet lekönyvelni. Például beérkezik a bankszámládra 100 millió forint bevétel, de erről a számla nem érkezik meg az adott évben.

Ha nem érkezett meg a számlád róla, akkor Passzív Időbeli Elhatárolásról beszélünk.

Ha van számlád, de nem az adott időszakra vonatkozik, akkor Aktív Időbeli Elhatárolásról beszélünk.

Gratulálok! Ezennel elvégezted a Cégjelző Mérlegalapok 1.0 oktatást! 😊 Remélem, hogy kellő bepillantást nyújtottam a cégek mérlegkimutatásának megértéséhez. 

De menjünk is tovább. A beszámoló következő nagy területe az Eredménykimutatás.

Mi az Eredménykimutatás?

Az eredménykimutatás megmutatja a vállalkozás - egy adott időszakra nézve (üzleti év) - bevételeit és a ráfordításait, és természetesen ennek különbségeként a nyereséget, illetve veszteséget. Ha az eredménykimutatás táblázatot kibontjuk és levezetjük, a végén kapjuk meg az „adózott eredményt”, ami ha pozitív, akkor nyereség, ha pedig negatív, akkor a cég vesztesége. Az így megkapott szám kerül a Mérlegbe.

Emlékszel még hova?

Igen, a Mérleg => Források => Saját Tőke => Adózott eredmény

Mi a célja az eredménykimutatásnak?

Ahogy már korábban is bemutattam, a Forrás oldal célja, hogy megmutassa, hogy a vállalkozásod során honnan lett a pénz. Ez több helyről is érkezhet, többek között befektetőtől, hitelből, kölcsönből, de a legjobb még mindig, ha ez a forrás az ügyféltől érkezik.

Az eredménykimutatás célja, hogy aki meg szeretné ismerni a céget, az fel tudja mérni, hogyan teljesített a cég az adott üzleti évben. Megismerheti a vállalkozás teljesítményét, megnézheti mennyi árbevétellel rendelkezett, és mennyi költség merült fel.

Az eredménykimutatás az alábbi területekre (volt) bontható:

• az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
• a pénzügyi műveletek eredménye
• a szokásos vállalkozási eredmény (2016 január 1 óta már nincsen)
• rendkívüli eredmény (2016 január 1 óta már nincsen)
• adózás előtti eredmény
• adózott eredmény

Példa az eredménykimutatásra

Az eredménykimutatás mélyebb megértéséhez javaslom, hogy vegyed egy konkrét cég példáját, így hamarabb fog el tudod sajátítani a megfelelő tudást. Hasonlóan a Mérlegnél, menj fel az ingyenes e-beszámolók oldalára, ahol elérheted a cég eredménykimutatását is. Tölts le a kiszemelt cégedet és a lenti leírások alapján állj neki a beszámoló elemzésének. Vagy regisztrálj és lépj be a Cégjelző oldalon, ahol az 5 napos próba során lehetőséged van a pénzügyi adatoknál egyszerűen és átláthatóan, táblázatos formában megtekinteni a cégekhez tartozó konkrét pénzügyi adatokat.

Az beszámoló fajtái

Az elmúlt közel 30 év céges pénzügyi adatainak feldolgozásában én 147 féle mérleg- és/vagy eredménykimutatással találkoztam. Van külön egyszerűsített mérleg és eredménykimutatás a bankok számára, a befektetési cégek számára szóló beszámoló, de eltérő a biztosítótársaságok beszámolója, a közhasznú szervezetek által készített beszámoló, vagy a Luxemburgi eredménykimutatás, csakhogy pár példát említsek.

De mielőtt még megijedsz, a cégek döntő többsége két típusú eredménykimutatást használ:

• Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás
• Forgalmi eljárással készülő eredménykimutatás

Ha összehasonlítjuk a kettőt, akkor az eredménykimutatás 4 területét figyelembe véve, ez csak az üzemi/üzleti tevékenység eredményét mutatja be másképpen. A többi ugyanaz. Vannak olyan cégek, akiknek kötelező mindkét eljárással bemutatni a cégük működését. Itt természetesen az utóbbi 4 terület számai megegyeznek.

Eredménykimutatás részei

1. az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: összköltséggel és forgalmi eljárással határozható meg. A vállalkozó döntése, hogy melyiket alkalmazza.
2. a pénzügyi műveletek eredménye: két részből áll, a pénzügyi műveletek bevételeiből és ráfordításaiból. A bevételek a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, osztalékok, részesedés bevételeit tartalmazza (pl. bankban a kamat, ha van részvénye vagy kötvénye, annak a kamata vagy osztaléka), a ráfordítások pedig a fizetendő kamatokat, részesedéseket, értékpapírok értékvesztését tartalmazza.
3. adózás előtti eredmény: jelenleg A és a B összege.
4. adózott eredmény: az adózás előtti eredményből kivonjuk a kifizetett társasági adót.

Január 1. előtt

Hallottál olyanról, hogy szokásos vállalkozási eredmény, mérleg szerinti eredmény és rendkívüli eredmény, de nem találod sehol?

Ennek az az oka, hogy 2016. január elsején megváltoztak a számviteli szabályok az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében. Ezt követően ezek a fogalmak kikerültek a mérlegből és az eredménykimutatásból.

Bemutatom ezt a 3 területet, hogy ha korábbi beszámoló átnézése során találkozol vele, akkor mégis értsd, hogy miről van szó.

Szokásos vállalkozási eredmény

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének az összege volt. Jelenleg már azért nem látsz ilyet a 2016. január 1 utáni eredménykimutatásokban, mert megszűnt a rendkívüli eredmény, vagyis ennek az értéke már megegyezik az adózás előtti eredmény értékével.

Rendkívüli eredmény

Ezek a vállalkozás tevékenységétől független bevételeket vagy kiadásokat tartalmazták, amelyek a rendes üzletmeneten kívül esnek és ritkán fordulnak elő. A korábban itt elszámolt tételeket azóta az egyéb vagy a pénzügyi eredményben mutatják ki. Korábban az adózott eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege volt.

Mérleg szerinti eredmény

Az adózott eredményből levonásra került még a kifizetett osztalék. Ugyanis a cég az adózott eredménnyel kétféleképpen rendelkezhetett:

• visszaforgatja a cég működtetésébe
• kifizeti a tulajdonosoknak a nyereséget (osztalékfizetés)

Mára megszűnt a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás az adózott eredmény kategóriánál véget ér, nem osztják alpontokra.

Eredménykimutatás részletesen bemutatása

Első lépésként, mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes letöltened az összköltség eljárással készülő beszámoló mintafájlt. Ez tartalmazza a felépítést, és hogy mely tételek mely tételeknek az összegei, különbözetei.

Eredménykimutatás összköltség eljárással mintafájl letöltése Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással mintafájl letöltése

A cégek elsősorban összköltség eljárással szokták készíteni az eredménykimutatást, a forgalmi eljárást főleg kereskedelmi cégeknek érdemes használni. Mivel a kettő között nagyon kicsi a különbség, ezért én most csak az összköltség eljárással készített eredménykimutatást mutatom be részletesebben.

1. Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye

Elsőként az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményét mutatom be részletesen

Értékesítés nettó árbevétele

A vállalkozás főtevékenysége során megszerzett és realizált bevételek értékét mutatja. Az összeg nettó, azaz az ÁFA értéke levonásra kerül. Ha bővebben érdekel, akkor olvasd el az Általános Forgalmi Adó, vagyis az ÁFA [Minden, amit tudnod kell] szakmai cikket.

Az árbevételt a részletesebb kimutatásokban szétbontjuk belföldön és külföldön szerzett bevételekre.

1. 1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele: a vállalkozás fő tevékenysége során belföldön, az országon belül megszerzett és realizált bevételek.
   2. Export értékesítés nettó árbevétele: a vállalkozás fő tevékenysége során külföldön, exporttevékenységből realizált bevételek.

Aktivált saját teljesítmények értéke

A saját termelésű készletek állományváltozásának és a saját előállítású eszközök aktivált értékének összegét mutatja.

1. 1. 1. 1. Saját termelésű készletek állományváltozása: A saját termelésű készletek üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni. 2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke: Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak, a számviteli törvény előírásai szerinti, az eszközök értékét növelő munkák), továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is). 

Egyéb bevételek

Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

Anyagjellegű ráfordítások

Az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások, az eladott áruk beszerzési értékének és az eladott szolgáltatások értékének összege.

1. 1. 1. Anyagköltség: a felhasznált anyagok és az energiahordozók értékét foglalja magában Példa: irodaszer, csomagolóanyag felhasználás, energiafelhasználás, üzemanyag felhasználás, alapanyag felhasználás
      2. Igénybe vett szolgáltatások értéke: olyan külső, a vállalkozás számára végzett szolgáltatás, mint például a telekommunikációs szolgáltatás, az igénybe vett eszközök díja, javítási és fenntartási szolgáltatási díjak, hirdetési és reklámszolgáltatási díjak, számviteli szolgáltatási díj.
      3. Egyéb szolgáltatások értéke: illetékek és banki szolgáltatások
      4. Eladott áruk beszerzési értéke
      5. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

Személyi jellegű ráfordítások

1. 1. 1. 1. Bérköltség: a munkaerő-felhasználás bérként elszámolható értéke, pl.: teljesítménybér, időbér, prémium (ennek a párja az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek munkavállalókkal szemben) 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések: a munkaerő igénybevétel bérként el nem számolható kifizetési értékei pl.: étkezési, utazási, üdülési és egyéb térítések, segélyek, munkáltatót terhelő táppénz, autó, mobiltelefon 3. Bérjárulékok: Államnak fizetendő és a munkáltatót terhelő járulékok, pl.: nyugdíjjárulék, egészségügyi járulék, egészségügyi hozzájárulás

Értékcsökkenési leírás

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése az eszközök elhasználódásának, avulásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás az említett eszközök értékcsökkenésének költségként elszámolt összege.

Egyéb ráfordítások

Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak

Ezzel végeztünk az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének bemutatásával a beszámoló eredménykimutatás részében. Nézzük a Pénzügyi műveletek eredménye terület kibontását

2. Pénzügyi műveletek eredménye

1. 1. Pénzügyi műveletek bevételei: a kapott osztalék és részesedés, a részesedésekből származó bevételek és árfolyamnyereségek, a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek és árfolyamnyereségek, egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek és a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. Pl.: részvény árfolyamnyeresége, lekötött betét kamata, osztalékból keletkező bevétel stb.
   2. Pénzügyi műveletek ráfordításai: részesedésből származó ráfordítások és árfolyamveszteségek, befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások és árfolyamveszteségek, fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások, részesedések és értékpapírok, bankbetétet értékvesztése, pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai. Pl.: részvény árfolyamvesztesége, hosszú és rövid lejáratra kapott kölcsönök, hitelek fizetett kamatai

Pénzügyi műveletek eredménye a Pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete.

3. Adózás előtti eredmény

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének összege.

1. adófizetési kötelezettség: a megfizetendő társasági adó értéke.

4. Adózott eredmény

Az Adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözete.

Gratulálok! Ezennel elvégezted a Cégjelző Eredménykimutatás 1.0 oktatást! 😊 Remélem, hogy használható információkat nyújtottam a cégek eredménykimutatásának megértéséhez.

Összefoglalás

Beszámoló megfelelő áttekintése, a saját vállalkozásod vagy üzleti partnered cégének mélyebb megismerésében és megértésében a pénzügyi adatok fontos szerepet játszik. A szakmai cikkem célja az volt, hogy megtudd, a beszámoló részei, a mérleg és eredménykimutatás egyes tételei miről szólnak. Hogy mi a nettó árbevétel, az adózás előtti eredmény vagy az adózott eredmény. Mit tartalmaz az eszköz és a forrás oldal. Ha tetszett a cikkem, és úgy érzed, sokat tanultál belőle, szívesen veszem a visszajelzésedet!