A társadalom berendezkedési fajtái - Startup gondolkodás alapjai I. rész
Mi a startup világot meghatározó gondolkodásmód? Melyek a jelenlegi társadalom meghatározó jellemzői? Milyen módszertanokat vezessünk be cégünkbe? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a válaszokat a következő blogcikk sorozatomban.
A sikeres startup felépítésében meghatározó a kezdetektől kialakított céges kultúra, amely a 21. századi kihívásokhoz és társadalmi berendezkedésekhez illeszkedik.
A cikk célja, hogy közelebb kerülj a legújabb módszertanokhoz és megértsd annak igényét, szükségét. Ezek a technikák, megközelítési módok nagyban hozzájárulhatnak céged sikerességéhez, de a nap végén nem szabad szem elől tévesztened, hogy a cél a megfelelő gondolkodásmód kialakítása és fejlesztése.
Kezdjünk bele.
A startupoknál működő és érvényes módszertanok és trendek kialakulásában fontos szerepet játszik a társadalmi fejlődés és a környezeti hatások. Ahhoz, hogy először megértsd a startup gondolkodás alapjait, érdemes megismerni a végbemenő társadalmi változásokat, amely meghatározza a környezetünket.
A társadalom berendezkedési fajtái az elmúlt időszakban:
- Ipari Társadalom
- Információs Társadalom
- Interakciós Társadalom
Vizsgáljuk meg a fenti 3 társadalmi fajtát részletesebben.
Ipari Társadalom
A korábbi történelmi korszakban a termék teljes elkészítésének folyamatát egy ember végezte, aki egyébként a területnek a mestere is volt. A mesterek tanításon keresztül adták át a tudást generációról generációra. Kialakult a céhek időszaka, akik érdekvédelmi szervezetként egy-egy városban vagy regionálisan létrehozott egyesülésként monopolhelyzetet harcoltak ki a tagjaiknak. Azokon a területeken csak a céhek tagjai foglalkozhattak a szakmával, ezzel is védve a helyi piacokat a kontároktól.
A céhek még megrendelésre dolgoztak, de a népességnövekedésnek köszönhetően létrejött a készenléti többlettermelés.
Később a céhek megszűnésével (Mária Terézia, 1872. VIII. törvény) létrejöttek a munkamegosztásra épülő nagyobb termelő műhelyek, manufaktúrák.
A manufaktúra olyan tárgyak elkészítését jelenti, amelyek gyárban, műhelyben (iparilag) készülnek, de még jelentős kézimunka testesül meg bennük.
A munkamegosztáson alapuló gazdaság fontos előrelépés volt a történelem során. Kulcsfogalomnak számított Adam Smithnél is, akit a közgazdaságtan megalapítójának tartanak.
A munkamegosztás segítségével nagyobb hatékonyságot lehet elérni:
Miért fontos ez Neked? Mit tanulhatsz belőle?
Volt már olyan érzésed, hogy jobban értesz valamit, mint a társad? Ha Te csinálnád, akkor sokkal jobb lenne? De nem végezhetsz el Te minden munkát a cégedben. A hatékony cégfelépítésben mindenki azzal foglalkozik, amihez a kompetenciái szerint a legjobban ért. Ezt már a történelmünk is bebizonyította, hogy a feladatmegosztáson alapuló gazdaság hatékonyan működik.
Információs társadalom
Az elmélet szerint az információ előállítása, elosztása, terjesztése és használata gazdasági, kulturális és politikai tevékenység. Maga az információ már a korábbi ipari társadalomban is fontos szerepet játszott, de az információs társadalomban önálló értékké vált. Az élethosszig tartó tanulás szinte követelményként fogalmazódott meg. Az információ hatalommá vált. A hatalom annak a kezében összpontosult, aki az információt birtokolta, termelte és elosztotta.
Az információs társadalom központi kérdése a technológia és az információ. Több elmélet is foglalkozik a témában, ebből csak röviden párat említek meg:
- Fritz Machlup (1962) bevezeti a tudásipar fogalmát. Öt területet különböztet meg: oktatás, kutatás és fejlesztés, információ technológiák, információs szolgáltatások, tömegmédia.
- Peter Drucker (1969) megkülönbözteti a tárgyakon alapuló gazdaságot és a tudáson alapuló gazdaságot, és amellett érvel, hogy létezik átmenet.
- Marc Porat (1977) megkülönböztet egy elsődleges szektort (információt előállító szektorok és szolgáltatások) és egy másodlagos szektort (a kormány és információt nem előállító cégek szolgáltatásai)
Az információs technológia, amely elsősorban az internetre épül, megváltoztatta a világot, és a társadalom más berendezkedési formáját követelte meg.
Az Y generáció fiataljairól mondjuk azt, hogy ők azok a generáció, akik nem tudják elképzelni az életüket internet nélkül.
Az információs társadalom rávilágított arra, hogy a cégben keletkező adat mekkora értéket jelent. A vállalatok elkezdtek tudatosan odafigyelni a felhalmozódó adatokra, tárolták majd elemezték őket. Az 1998-ban megszületett a Big Data fogalma, azaz a nagyon nagy mennyiségű adatok feldolgozása. A következő években a több iparágban is elkezdték tudatosan használni. Ennek köszönhetően a termékek és szolgáltatások fejlesztési lehetősége nagy mértékben megnőtt.
Miért fontos ez Neked? Mit tanulhatsz belőle?
Az információs társadalomban a hűséges, keményen dolgozó alkalmazottakra volt szükség, akik elvégzik azt a feladatot, amit a főnök mond. Ha ezt nem csinálták meg, akkor nem voltak értékesek a szervezet számára, tehát előbb-utóbb elbocsájtották őket. Egy ilyen vállalati kultúrában a kreativitás, a proaktív viselkedés és a szenvedélyesség nem volt támogatandó viselkedés.
Interakciós Társadalom
A mai korszak legnagyobb változását a közösségi média megjelenése adta. A Z generáció tagjairól mondhatjuk azt, hogy ők azok a generáció, akik nem tudják elképzelni az életüket a közösségi média nélkül.
A társadalmi interakció egy dinamikus, folyamatos kommunikáció egyének és csoportok között. Köszönhetően a közösségi médiának, és az egyre gyorsabbá váló internetes elérhetőségnek (4G, 5G) a kommunikáció felgyorsult, azonnalivá vált. Az egyénnek közötti párbeszéd között eltelt időtartam sokszorosan lerövidült. A fiatalok az Azonnali Visszajelzés Függőség Szindrómában szenvednek.
Az interakciós társadalom egyik legfontosabb ismertetője, hogy szemben az információs társadalommal, ahol az adat áll a középpontban, itt maga az ember áll a középpontban.
Miért fontos ez Neked? Mit tanulhatsz belőle?
Az interakciós társadalom egyik előnye, hogy a céges kommunikáció az internet és a telefon segítségével a Messenger, Slack, Trello vagy egyéb felületek használatával azonnalivá válik, lehetőséged adva a hatékonyság növelésére és a gyors piaci reakciókra.
De mint mindennek, ennek is ára van. Aki lemarad, ott marad. Aki nem hajlandó gyorsan/azonnal reagálni a piaci igényekre, annak a vállalkozása hamar csődbe fog menni.
Az ilyen piaci környezetben jöttek létre a Startupok!
Összefoglalás
A Startup blogcikksorozat első részében bemutattam röviden az elmúlt időszakban a társadalom berendezkedési fajtáit, illetve azok előnyeit. A témát a FinnAgora által szervezett Finnovation konferencia ihlette. Remélem sikerült új megközelítésben bemutatnom, és pár kérdés felmerült benned ennek hatásairól, következményeiről. A következő cikkben a startupok módszertanait és a startup kultúra legfontosabb jellemzőit veszem górcső alá. Ha tetszett a cikk, kérdésed van vagy érdekel hasonló téma, írd meg kommentben!