Startupok módszertanai – Startup gondolkodás alapjai II. rész

Startupok módszertanai – Startup gondolkodás alapjai II. rész

Startupok módszertanai – Startup gondolkodás alapjai II. rész 1024 683 Cégjelző Blog

Mik azok a startupok? Mit jelent az agile, lean, design thinking? Hallottál már ilyen szavakról, de nem tudod, hogy mit jelent pontosan? A startup gondolkodás cikksorozat első részében bemutattam az utóbbi időszak társadalmi berendezkedéseit és tanulságait, a mostani cikkben pedig a startupok világában ismert módszertanokat részletezem. Ahhoz, hogy a cikk érthető legyen, javaslom előtte az első cikk elolvasását.

Mik azok a startupok?

A startupok olyan új vállalkozások, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek, és a nemzetközi piacokon való terjeszkedést tűzték ki célul, vagyis a termékük nemzetközileg is skálázható. A startupok termékei vagy szolgáltatásai mögött általában egy innovatív üzleti modell áll.

A Startupok gondolkodásmódja

Szemben az információs társadalommal, a startupok vállalati kultúrája már teljesen alkalmazkodott az interakciós társadalom igényeihez.

De akkor mi a probléma?

A probléma az, hogy Magyarországon (és még sok más helyen is) a társadalmi berendezkedés és a vállalati kultúra valahol átmenetben van a információs és interakciós társadalom között. A cégek elvárják, hogy legyél kreatív, szenvedélyes és proaktív, mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy mereven tartsd be a szabályokat, pontosan azt csináld, amit mondanak, és lehetőleg ne tegyél fel sok kérdést, mert akkor zavarod a főnök munkáját.

De nem csak a vállalati kultúrával van baj, hanem a társadalomban lévő egyének sem tették meg a megfelelő lépéseket az interakciós társadalomban való környezeti viselkedés elsajátítására.

Ennek tesztelésére ki tudsz próbálni egy egyszerű és elgondolkodtató feladatot:

Menj oda bármelyik ismerősödhöz és mond az alábbiakat:

agilis próbaAz általános reakció az, hogy lefagynak az emberek. Hiányzik ez a fajta proaktív gondolkodásmód és tettrekészség, és a hozzá társuló hit, vízió.

Márpedig az új társadalmi berendezkedés új viselkedési szabályokat követel meg. És ha ezekhez nem alkalmazkodsz, akkor a sikerre való esélyed erősen csökken.

Mi a startup kultúra három legfontosabb jellemzője?

  • Agile
  • Lean
  • Design Thinking

A startupok világában a fenti három területet fogom részletesebben bemutatni.

1. Agilis módszertan

agilis módszertanAz agile egy módszertan. Az alapgondolata, hogyha a cég túl akar élni, akkor rugalmasnak kell lenni és alkalmazkodnia kell a változáshoz. 2001-ben a szoftveriparág kiemelkedő alakjai által megszületett egy kiáltvány, az „Agile Manifesto”, ahol 4 alapérték mentén 12 alapelvet határoztak meg.

A négy alapérték:

  • az egyén és a személyes kommunikáció sokkal fontosabb, mint a folyamatok és eszközök,
  • a működő szoftver sokkal fontosabb, mint az átfogó dokumentáció,
  • az ügyféllel történő együttműködés sokkal fontosabb, mint a szerződéses egyeztetés,
  • a változásokra történő reagálás sokkal fontosabb, mint a tervek merev követése.

Az Agilis Kiáltványt alkotó 12 alapelv a következő:

  • Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az ügyfél elégedettségét a működő szoftver mielőbbi és folyamatos szállításával vívjuk ki.
  • Elfogadjuk, hogy a követelmények változhatnak akár a fejlesztés vége felé is. Az agilis eljárások a változásból versenyelőnyt kovácsolnak az ügyfél számára.
  • Szállíts működő szoftvert gyakran, azaz néhány hetenként vagy havonként, lehetőség szerint a gyakoribb szállítást választva.
  • Az üzleti szakértők és a szoftverfejlesztők dolgozzanak együtt minden nap, a projekt teljes időtartamában.
  • Építsd a projektet sikerorientált egyénekre. Biztosítsd számukra a szükséges környezetet és támogatást, és bízz meg bennük, hogy elvégzik a munkát.
  • A leghatásosabb és leghatékonyabb módszer az információ átadásának a fejlesztési csapaton belül, a személyes beszélgetés.
  • A működő szoftver az elsődleges mércéje az előrehaladásnak.
  • Az agilis eljárások a fenntartható fejlesztést pártolják. Fontos, hogy a szponzorok, a fejlesztők és a felhasználók folytonosan képesek legyenek tartani egy állandó ütemet.
  • A műszaki kiválóság és a jó terv folyamatos szem előtt tartása fokozza az agilitást.
  • Elengedhetetlen az egyszerűség, azaz az elvégezetlen munkamennyiség maximalizálásának művészete.
  • A legjobb architektúrák, követelmények és rendszertervek az önszerveződő csapatoktól származnak.
  • A csapat rendszeresen mérlegeli, hogy miképpen lehet emelni a hatékonyságot, és ehhez hangolja és igazítja az működését.

Az agilis módszertan lényege: az a kiindulópont, hogy a tervek változnak, az elmélet nem egyezik meg a gyakorlattal és sűrű ellenőrzési pontok szükségesek. Az agilis módszertan bevezetéséhez a cégnek kulturális átalakulásra és változásra van szükségese, fogékonynak kell lenni a változásra. A startupok világában az exponenciális növekedés felkészülésére elengedhetetlen módszertan.

Hagyományos munka vs. Agilis munka

A hagyományos munka során elkészülnek a tervek és a cég, amennyire csak lehetséges, próbálja magát ahhoz tartani.

Az agilis munka során ki van jelölve egy világos cél, viszont a hozzá vezető út folyamatosan felül van vizsgálva. Ehhez komoly szemléletváltásra van szükség a vezetők részéről is.

Az agilis munkakörnyezet tudásmegosztásra épül, szükség van a kreativitásra, a kezdeményezés pedig nem a vezetőké, hanem az adott szakterületen dolgozóké.

A hatékonyság növelésére alkalmas módszer még a Pomodoro-technika.

2. Lean menedzsment

lean menedzsmentA jelentése „karcsú”. Egy olyan vállalatirányítási rendszer, melynek célja, hogy a cég minél gazdaságosabban/hatékonyabban készítse el termékét vagy szolgáltatását. Központban az áll, hogy mi a vevő számára az érték. Minden olyan termék/szolgáltatás vagy kiegészítő funkció, amiért a vevő nem fizet, azt a lean modell veszteségnek tartja. A munkafolyamatok hatékonyságát ezen szolgáltatások és funkciók megelőzésével, minimálisra csökkentésével akarja elérni.

Magának a lean menedzsment kultúrának (bár természetesen nem ilyen néven volt ismert) már évszázadok óta vannak hívei. Az első leírásokat egy hasonló elven működő gyárról már az 1500-as évekből megtalálták. Aztán a későbbiekben elsősorban az iparban nyert teret a módszer, Henry Ford munkássága nyomán, amikor a Ford gyárban bevezette a futószalagos gyártást. Ebben az időszakban kezdtek el a munka hatékonyságával foglalkozni. Megszületett a Pareto-elv, a Gantt-diagram és a Taylor-módszer.

A lean menedzsment japánban lett meghatározó módszer, amikor a TPS, a Toyota Termelési rendszere az 1950-es években bevezette és részletesen kidolgozta módszertanát. Ezért is hívják távol-keleti filozófiának.

A startupok a lean menedzsment módszertanát előszeretettel használják.

Két fő alapelve van:

  • az ember tisztelete,
  • a veszteségek eltávolítása a folyamatok, tevékenységek során.

1. Az ember tisztelete

A cég számára nagyon fontosak a munkatársai, alkalmazottai, mert ők képezik a cég legfőbb értékét. Egyrészt a cég tiszteletben tartja véleményüket, gondolataikat és ötleteiket, másrészt folyamatosan fejleszti őket.

Milyen egy jó lean vezető?

A lean vezető nemcsak utasításokat ad, hanem ismeri a munkatársak munkáit, értékeit, megérti az összefüggéseket és támogatja az alkalmazottakat az önfejlesztésben és céljaik elérésben. Egy ilyen szervezetben mindenki felelős a kialakított rendszerért, követi az előírásokat és folyamatosan fejleszti a szervezetet.

A bevezetése sosem jár létszámleépítéssel, a felszabadult munkaerő új termékek fejlesztésébe, új piacok szerzésébe kerül befektetésre.

A veszteségek csökkentése/eltávolítása

A lean modell 3 típusú veszteségfajtát állapít meg:

  • Muda

A Muda részletesebben is kifejti veszteségfajtáit: túltermelés, felesleges készletek, várakozás, felesleges mozgás, selejt, felesleges tevékenység, nem ergonomikus munkavégzés, rossz kommunikáció, hiba/utómunka, kihasználatlan emberi tudás.

  • Mura

Mura a tervezhetőség teljes vagy részleges hiányát jelenti az emberek és gépek munkavégzése során. Ebből következik rengeteg muda típusú veszteség.

  • Muri

Muri az emberek és a gépek túlterheltségét jelenti. Akkor fordul elő, amikor irreálisan sok a munka, folyamatos túlóráknak köszönhetően az emberek feszültek és sokat hibáznak a fáradtság miatt. A gépek a maximális terheltség miatt nem megfelelően karbantarthatók, sok a leállás, sok a szükséges javítás, ezzel is akadályozva a munka menetét. Ebből következik rengeteg muda típusú veszteség.

A Muri az emberek túlterheltségével foglalkozik. Te mennyire vagy túlterhelt a munkád során? Ennek javítására több elmetrükk is alkalmazható.

A lean rendszer 5 alapvető lépése

Lean rendszer 5 alaplépése

3. Design Thinking

design thinkingA startupok körében szintén előszeretettel használotos design thinking, vagy magyarul tervezői gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amely a probléma megoldására irányul.

Kiváló módszer a problémák megközelítésére, meghatározására, különböző megoldások felkutatására és vonzó felhasználói élmény létrehozására.

Tegyük fel, hogy egy olyan új szituációba kerülsz, amivel korábban nem volt dolgod. Mivel nincsen ötleted, se terved, hogyan állj neki, ezért elő kell venned a „design attitűdöt”, és végig kell gondolnod az adott helyzetet.

A fő különbséget az adja, hogy korábban a meglévő folyamatokra és a technológiára fókuszáltál, most a felhasználó által bejárt útra (user journey), annak meghatározására és létrehozására kell összpontosítanod. Egyszerre kell innovatívnak lenned és alkalmazni a már meglévő tudásod.

Pár eset, amikor szükséged van design alapú gondolkodásra

  1. tudod, hogy mit nem szeretnél, de ötleted sincs, hogy mi az, amit igen,
  2. nem tudod a probléma okát pontosan meghatározni,
  3. a problémának objektíven nincsen megoldása (pl. a halál ellen nincs megoldás egyelőre)
  4. már minden korábban ismert megoldást kipróbáltál,
  5. a probléma megoldása újabb problémákat szülne,
  6. a megoldások túl kockázatosak vagy kis hatékonyságúak,
  7. alternatív megoldások után kutatunk.

Mi a design thinking módszertana?

A menedzsmenttechnikák elsősorban azt sugallják, hogy ne a problémára, hanem a megoldásokra fókuszáljunk. Viszont a legjobb döntési módszerek sem segítenek, ha nincsen megoldás (vagy a megoldás használhatatlan).

A design thinking nem a megoldásra, de nem is a problémákra, hanem a működési zavarokra koncentrál.

Több módszertan is létezik, én most a leggyakrabban használt folyamat lépéseit mutatom be:

  1. megismerés
  2. definiálás
  3. ötletelés
  4. prototípus
  5. tesztelés

A lépések megvalósítása között folyamatos oda-vissza lépések szükségesek, hogy finomíthasd megoldásaid.

Megismerés

Az alaplépés a célcsoport megismerése. Mivel a középpontban az ember áll, így ennek első lépése a felhasználó megértése, megismerése. Itt ezen a ponton érdemes perszónákat készíteni.

Ez a lépés a kutatásról, tanulásról és megismerésről szól.

Definiálás

A második lépés során konkrétan megfogalmazzuk azt, hogy mit szeretnénk fejleszteni, amivel hozzájárulunk a felhasználó igényeihez.

Ez a lépés a „Hogyan tudnánk…?” kérdések feltevéséről szól.

Ötletelés

Ezen a ponton jön képbe a brainstorming, amely már egy elterjedt módszer. A célja egyszerű, minél több ötletet korlátozás nélkül kitalálni. Nincs rossz ötlet, a mennyiség a cél, nem a minőség.

Ez a lépés az innovatív ötletek és a folyamat egyedivé tételéről szól.

Prototípus

Az ötletből itt lépünk át az alkotás folyamatába. A cél egy olyan prototípus elkészítése (szolgáltatás, modell, makett, forgatókönyv stb.), amellyel bemutathatóvá válik a termékünk. Nem a tökéletes verzióról, hanem a startupok világában ismert MVP-ről (Minimum Viable Product) beszélünk.

Ez a lépés a megvalósítás kezdő lépéseiről szól.

Tesztelés

Az elkészült MVP-t pedig azonnal át kell adnod a felhasználóknak, hogy teszteljék, véleményezzék és minden több visszajelzést tudj gyűjteni. Lehetőleg minél több embert vonj be ebbe a folyamatba.

Ez a lépés a termék/szolgáltatás finomításáról, csiszolásáról szól, hogy minél tökéletesebb legyen.

Összefoglalás

A startupok az olyan új módszertanok bevezetésével, mint az agile, a lean menedzsment vagy a design thinking, kiválóan alkalmazkodnak az interakciós társadalom kihívásaihoz. Ezek nem egyszerűen módszertanok, hanem egyben gondolkodásmódok is, melyek a cég vállalati kultúráját is erősen meghatározzák. A bevezetése egy információs társadalom igényeire épülő cég számára meglehetősen nehézkes. Érdemes már egy új cég alapításánál a kezdetektől alkalmazni és elsajátítani a rejtelmeit. Ha szeretnél ilyen és ehhez hasonló cikkeket olvasni, iratkozz fel hírlevelünkre. Neked mi a véleményed a startup világról?

Érdekel a véleményed!

Farkas Dezső

Farkas Dezső

Farkas Dezső a Cégjelző Kft. ügyvezetője, a Jövőt Építők Generációja Egyesület elnöke, valamint a Global Shapers Budapest Hub kurátora. Beválasztották az 50 tehetséges magyar fiatal közé. Templeton Fellow. Két TEDx előadás fűződik a nevéhez. Az ASEF Young Leaders Summit kiválasztottja Luxemburgban, valamint a Youth Leaders Forum alumnija. Köztársasági ösztöndíjasként végzett a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy mesterszakán. A Pro Nobilitas ösztöndíj alapítója. Több, mint 5 éve dolgozik a céginformáció területén. Szabadidejében szívesen foglalkozik oktatással, a fiatalok képzésével, fintech megoldásokkal és a legújabb, modern technológiákkal.

Összes cikk tőle: Farkas Dezső

Send this to a friend