Mi az a TEÁOR, és mit kell tudni róla?

Mi az a TEÁOR, és mit kell tudni róla?

Mi az a TEÁOR, és mit kell tudni róla? 1024 682 Cégjelző Blog

Mi az a TEÁOR szám, mik a jellemzői? Mit tudhatunk meg a négyjegyű számból? Hogyan történik a főtevékenység meghatározása? Hányat választhatok? Kiállíthatok számlát, ha nem rendelkezem azzal a tevékenységgel? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestem a választ, mikor elkezdtem vállalkozni. Ezt a témát fogom körül járni, hogy jobban megismerd a területet.

Kezdjünk is bele.

Mi a TEÁOR szám?

A TEÁOR, azaz a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatalnál használatos kódrendszer, amely a cégjegyzékben is fel van tüntetve.

Mi az a TEÁOR’03?

Az európai integráció előkészítése során adta ki a KSH a TEÁOR’03 kódrendszert, amit aztán később leváltott a TEÁOR’08. Ehhez a KSH létrehozott egy fordítótáblát.

Mi az a TEÁOR’08?

A TEÁOR’08, azaz a a TEÁOR’03-at leváltó legfrissebb rendszer az Európai Unió NACE rendszerén alapul, amit 2008. január 1-től minden tagállamnak kötelező volt alkalmazni. A TEÁOR’08 tevékenységek adatai részletesen ki vannak fejtve.

Egy csipetnyi történelem

A tevékenységi körök először az 1973-as kormányrendeletben jelentek meg témaként, ahol megbízta a Központi Statisztikai Hivatalt a TEÁOR kidolgozásával.

2009 előtt a TEÁOR számok szerepeltek a cég társasági szerződésében. Ami azt vonta maga után, ha a besorolások, kódok központilag változtak (pl. ’98, ’03), akkor minden cégnek kötelező volt módosítani a társasági szerződésén, melynek költségeit saját maguknak kellett állni.

Ezt követően a cégek adminisztratív terheit csökkentették, a társasági szerződésben, alakítóokiratban már nem volt kötelező érvényű a TEÁOR kód feltüntetése a cégtörvény szerint, csak a Tevékenység megnevezése maradt. Ez 2009-2011 között volt érvényben, ezért abból az időszakból nem lehet TEÁOR alapján visszakeresni cégeket.

2012-től ismét kötelező volt a cégnyilvántartásban a TEÁOR feltüntetése.

Minden cég rendelkezik főtevékenységgel és tevékenységi körökkel. Mi az a főtevékenység?

Főtevékenységnek nevezzük a végzett tevékenységből azt a tevékenységet, amelyik a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik a cég tevékenységeihez. Nem szükségszerű, hogy ez a részesedés elérje az 50%-ot.

Tevékenységi körök?

Minden más tevékenységet, ami nem a főtevékenység, másodlagos vagy kiegészítő tevékenységnek hívunk. Az, hogy mi számít pontosan másodlagos tevékenységnek, vagy kiegészítő tevékenységnek, a KSH pontosan szabályozza.

Kíváncsi vagy, hogy egy cégnek vagy egyéni vállalkozónak mi a tevékenysége? => Itt le tudod kérdezni.

Hogyan épül fel a TEÁOR szám? Mi a TEÁOR szám struktúrája?

Ha ismereteid nem teljeskörűek a tevékenységi kör területén, akkor valószínűleg annyit hallottál már, hogy TEÁOR szám az a négyjegyű szám, amit meg kell adni a cégeknek. Valójában 1 betűjel + négyjegyű számból tevődik össze. De nézzük a TEÁOR kód teljes felépítését:

  1. szint: 21 nemzetgazdasági ág: A-tól U-ig
  2. szint: 88 ágazat, ez egy kétszámjegyű kód: 01-től 99-ig
  3. szint: 272 alágazat: három-számjegyű kód: 011-től 990-ig
  4. szint: 615 szakágazat, négy-számjegyű kód: 0111-től 9900-ig.

Vegyünk egy példát:

Cégjelző jelenlegi bejelentett főtevékenysége az Adatfeldolgozás, vagyis TEÁOR’08 szerint: „J6311”

Az első betűjel a nemzetgazdasági ágazat: Információ-technológiai és információs szolgáltatás (J)
Az ágazat: 63: Információ szolgáltatás
Alágazat: 631: Adatfeldolgozás, web-hosting, világháló-portál szolgáltatás
Szakágazat: 6311: Adatfeldolgozás

Ha kíváncsi vagy a részletes nemzetgazdasági ágak betűjelére, akkor wikipédián elérheted. Ha pedig a négyszámjegyű kódok után szeretnél kutatni, akkor ABC sorrendben a teaorszamok.hu oldalán megteheted.

Hogyan történik a cégem esetén a főtevékenység meghatározása?

Az általános megállapítás egyszerű, megnézed, hogy kb. mivel fogsz foglalkozni, vagy éppen mivel foglalkozik a cég nagyjából, megkeresed, hogy melyik illik arra a leírásra a legjobban, aztán beadod. 😊

Nézzük meg, hogyan csinálják a profik! (Avagy a jelenlegi szabályozás szerint hogyan kéne mindenkinek)

A főtevékenység meghatározása a „felülről lefelé” (top-down) módszer elve szerint történik.

Te hallottál már a top-down módszerről?

Ennek  a pontos lépései:

TEÁOR szám meghatározása

Nézzünk meg erre a KSH által hozott konkrét példát. Tegyük fel, hogy a céged az alábbiakban tevékenykedik:

TEÁOR meghatározás

Nézzétek meg a táblázatot. A számok alapján elsőre azt mondhatjuk, hogy a G 46.61, azaz a Mezőgazdasági gép, berendezések nagykereskedelme lehet a cég főtevékenysége, mert 28%-al az a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő szakágazat.

Most határozzuk meg a top-down módszerrel a főtevékenységet.

Első lépésként megnézzük a legnagyobb hozzáadott értékű nemzetgazdasági ágat:

  1. „C” Feldolgozóipar: 52% (10+6+5+8+23)
  2. „G” Kereskedelem, járműjavítás: 35% (7+28)
  3. „M” Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 13%

Vagyis a „C” Feldolgozóipar.

Második lépésként meghatározzuk az ágazatot.

  1. 25 Fémfeldolgozási termék gyártása: 10%
  2. 28 Gép, gépi berendezés gyártása: 42%

Vagyis a 28 Gép, gépi berendezés gyártása

Harmadik lépésként az alágazatot vizsgáljuk meg

  1. 1 Általános rendeltetésű gép gyártása: 6%
  2. 2 Egyéb általános rendeltetésű gép gyártása: 5%
  3. 5 Egyéb speciális rendeltetésű gép gyártása: 31%

Negyedik lépésként az alágazatot választjuk ki.

  1. 93 Élelmiszer-dohányipari gép gyártása: 8%
  2. 95 Papíripari gép gyártása: 23%

Tehát a szabályozás szerint a cég főtevékenysége a C 28.95, Papíripari gép gyártása lesz.

Kiállíthatok számlát, ha nem rendelkezem azzal a főtevékenységgel?

Igen. A főtevékenységnek a top-down módszer meghatározása alapján a legnagyobb hozzáadott értékű tevékenységi körnek kell lennie. És ahogy a fenti példában látszik, nem teszi ki a cég tevékenységének a 100%-át.

Kiállíthatok számlát, ha nem rendelkezem azzal a tevékenységi körrel?

A rövid válasz: Igen. Bármilyen tevékenységi körre kiállíthatsz számlát, függetlenül attól, hogy azt a céged végzi vagy sem.

A korábbi évek során csak akkor lehetett számlát kiállítani, ha rendelkeztek a cégek azzal a TEÁOR számmal. Ezt a nagyobb cégek úgy oldották meg, hogy felvették az összes létező tevékenységi kört. Ezért is fordul elő, hogy a régebben alakult cégeknél rendszeresen előforduló tevékenységi kör volt az űrkutatás is.

Aztán a szabályozói szervek rájöttek, hogy ez nem vezet sehova, még kevesebbet tudunk meg a cégekről, ha minden TEÁOR számot felvesznek.

Azóta ez a szabályozást elengedték. Tehát nyugodtan kiállíthatsz más tevékenységi kör alapján is számlát, ha szükséges. Az viszont fontos, hogy amiből sok számlát állítasz ki, az legyen felvéve tevékenységi körként. Egyébként is, a tevékenységi kör felvétele ingyenes.

Összefoglalás

Ezennel befejeztük a TEÁOR számok rövid bemutatását és elemzését. Ha ennél többre vágysz és Ultimate TEÁOR Ninja akarsz lenni, akkor a KSH TEÁOR menü oldalán még nagyon sok szakmai anyagot megtalálhatsz.

Ha szeretnél még hasonló szakmai cikkeket kapni, iratkozz fel, hogy ne maradj le a minőségi anyagainkról!

Érdekel a véleményed!

Farkas Dezső

Farkas Dezső

Farkas Dezső a Cégjelző Kft. ügyvezetője, a Jövőt Építők Generációja Egyesület elnöke, valamint a Global Shapers Budapest Hub kurátora. Beválasztották az 50 tehetséges magyar fiatal közé. Templeton Fellow. Két TEDx előadás fűződik a nevéhez. Az ASEF Young Leaders Summit kiválasztottja Luxemburgban, valamint a Youth Leaders Forum alumnija. Köztársasági ösztöndíjasként végzett a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy mesterszakán. A Pro Nobilitas ösztöndíj alapítója. Több, mint 5 éve dolgozik a céginformáció területén. Szabadidejében szívesen foglalkozik oktatással, a fiatalok képzésével, fintech megoldásokkal és a legújabb, modern technológiákkal.

Összes cikk tőle: Farkas Dezső

Send this to a friend