Csődeljárás Ismertető [Kezdőknek és Haladóknak]

Mi a csődeljárás? Mikor indul el? Hogyan értesülhetsz róla? Mi az a csődegyezség? Mi a csődeljárás menete? Ha ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresed a választ, akkor a legjobb helyen jársz.

Negatív eljárások blogcikksorozat során az olyan fontos eljárásokat mutatom be tételesen, mint:

Miért érdemes ismerned a negatív eljárásokat?

A leegyszerűsített válasz: ha nem akarsz pénzt vagy üzletet veszteni a jövőben. De ennek fontosságát részletesen is kifejtem az egyes szakmai cikkek alkalmával.

Kezdjünk bele a mai témánkba.

Mit is jelent a csődeljárás?

Nézzük meg a törvény szerinti definíciót.

A csőd fogalma

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Magyarul, ha a cég nem tudja kifizetni tartozásait, de szándékában áll, hogy ezeket rendezze és megfelelően működtesse a céget, akkor kaphat fizetési haladékot, hogy rendezze számláit.

Mi az a csődtörvény?

Röviden csődtörvénynek szokás nevezni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, amely egyrészt a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, a hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, vagy pedig a már fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése tárgyában született.

Mi a csődeljárás lényege?

A cég, aki nem tudja kifizetni tartozásait, így a törvény erejénél fogva fizetési haladékot (moratóriumot) kaphat annak kiegyenlítésére. A csődeljárás alatt álló cégnek lehetősége van újratárgyalni a tartozásai mértékét és kedvezőbb feltételekkel megállapodni (csődegyezséget kötni).

Kik a csődeljárás résztvevői?

Az eljárás szereplői az adós és a hitelező.

Az adós: az a cég, amely tartozását a fizetési határidő lejárta után nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja majd kifizetni.

Hitelező: akinek az adóssal szemben bírósági, hatósági határozaton alapuló, nem vitatott követelése van.

Ehhez érdemes tudni, hogy a csődeljárás az adós cég székhelye szerint illetékes megyei vagy fővárosi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás. Ebből következik, hogy nem a cég székhelye szerinti megyében lévő bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket el fogják utasítani.

Ki kérheti a csődeljárás megindítását?

A csődeljárás iránti kérelmet a cég vezetője nyújthatja be a bírósághoz, pontosabban az ügyvédje, mert ebben az eljárásban kötelező a jogi képviselet

Mit jelent az öncsőd?

Az öncsőd nem jogi, hanem egy köznyelvi kifejezés: gyakorlatilag valamennyi csőd öncsőd, tekintettel arra, hogy a csődeljárást mindig az adós kezdeményezi (ha nem az adós, hanem a hitelező, akkor azt már felszámolási eljárásnak hívjuk).

Mit kell tartalmaznia a csődeljárás kérelmének?

A kérelemnek tartalmaznia kell többek közt

a cég azonosítóit (név, székhely, cégjegyzékszám, adószám),
három hónapnál nem régebbi éves beszámolót vagy időszaki mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló/mérleg valós és megbízható képet ad a cégről,
az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismeri el és melyeket vitat,
a csődeljárás elrendeléséről szóló határozat közzétételi díjának befizetéséről szóló igazolást (a csődeljárás határozata a Cégközlönyben jelenik meg),
az adós cég vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy mik a társaság bankszámlaszámai, és ezeket a cég mely bankoknál vezeti,
az adós cég vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

A fizetési haladék időtartama alatt az eljárás alatt álló cég, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítaná (például az adós számláinak terhére azonnali beszedési megbízás nem teljesíthető, sőt, vele szemben benyújtani sem lehet azonnali beszedési megbízást, vagy pl. az adós vagyona terhére bármilyen kifizetés csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthető).

Mi történik a csődeljárás kérelmének beadása után?

Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelemnek a bíróság helyt ad, akkor erről azonnal végzést hoz, amit a Cégközlönyben tesznek közzé.

A csődeljárás kérelme elfogadásra került. Hogyan tovább?

A bíróság a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki a csődeljárás alatt álló céghez. A cég vezetője vállalkozás vagyonával kapcsolatban csak a vagyonfelügyelő jóváhagyásával köthet új szerződést vagy fizethet ki számlákat.

Ki az a vagyonfelügyelő?

A csődvédelem alatt, a csődvédelem idejére a bíróság szakértő vagyonfelügyelőt nevez ki az vagyonfelügyelői szerepkör betöltésére. A vagyonfelügyelő mindig egy cég, mégpedig a felszámolói névjegyzékben szereplő cég, amely aztán az ügy lefolytatására megbíz egy fizikai személyt (a saját alkalmazottját) a feladatok elvégzésére. Ő lesz a vagyonfelügyelő-biztos, akinek a kijelöléséről, megbízásáról azonban a csődtörvény nem ad szabályozást.

De enélkül is egyértelmű a feladatköre: a konkrét ügyben képviseli a vagyonfelügyelő társaságot (eljár és jognyilatkozatokat tesz), szervezi a vagyonfelügyelői tevékenységet, ennek során ellenjegyzi a csődeljárás alá vont cég kifizetéseit, jóváhagyja és ellenjegyzi ennek a cégnek a kötelezettségvállalásait, gyakorolja az együttes cégjegyzési jogot. A vagyonfelügyelő-biztos nem jegyzik be a cégnyilvántartásba.

Hol jelenik meg a csődeljárás?

A csődeljárással kapcsolatos bírósági végzések a Cégközlöny honlapján (cegkozlony.hu) naponta, éjfélkor jelennek meg. Ez az a pont, amikor a „külvilág” is értesül az negatív eljárás elindulásáról. Ha az üzleti partnered ellen indult el, akivel kapcsolatban vagy, akkor ez az első pont, amikor először értesülhetsz erről.

Miért fontos, hogy időben értesülj róla?

Amennyiben az üzleti partnered, aki ellen csődeljárás indult, tartozik Neked, akkor a Cégközlönyben való megjelenéstől kezdve 30 napod áll rendelkezésre a követeléseid bejelentésére.

Ha a negatív eljárás elindult már, és utána keletkezik követelésed, akkor azt 3 munkanapon belül kell bejelentened.

Ha ezt nem teszed meg, akkor a követeléseid nem kerülnek nyilvántartásba, azaz nem fogsz tudni hozzájutni a pénzedhez.

Elvileg…

a csődeljárás alatt álló cégnek a Cégközlönyben való megjelenéstől számítva 5 munkanapja van arra, hogy értesítse üzleti partnereit a negatív eljárás elindulásáról, valamint a honlapján is felhívja a figyelmet, hogy 30 napjuk van a követelés bejelentésére.

Hogyan értesülhetsz a csődeljárás elindulásáról?

Vannak elérhető ingyenes és fizetős szolgáltatások is.

Az ingyenes szolgáltatások esetén meg tudsz nézni heti csődeljárás indulásáról szóló listát. Ez egy pdf fájl, amelyben egyszerűen végig futod szemmel, vagy Ctrl + F keresési billenytűkombinációval rákeresel az üzleti partnereidre. Ezt a Cégjelző oldalán való regisztrálás után a jobb felső sarokban találod.

Fizetős szolgáltatás esetén havi pár ezer forintért fel tudod tölteni a teljes üzleti partnerlistádat, ahol napi értesítést küld számodra a változásokról. Így nem kell folyamatosan figyelned a listádat. Vagy ami még fontosabb, így nem maradsz le a fontos határidőkről.

A csődeljárás alá vont cég neve

Az eljárás elindulásától megváltozik az adós cég neve:

a hosszú nevet a „csődeljárás alatt” toldattal kell kiegészíteni,
a rövid nevet az „cs. a.” toldattal kiegészítve kell használni.

Tehát ha a cég nevében, akivel éppen üzletet szeretnél kötni, benne van a „csődeljárás alatt” vagy „cs.a.” toldat, kétszer is gondold meg, hogy szeretnél-e vele üzletelni. Ezen a ponton szeretném kiemelni, hogy a magyar gyakorlatban sajnos előfordul, hogy a cégek „lefelejtik” ezt a toldatot, vagy a Cégközlönyben közzétételi hiba miatt a cég nevének változása nem jelenik meg.

Mi történik akkor, ha beadtad az igényedet 30 napos határidőn belül?

A beérkezett összes igényt a vagyonfelügyelő nyilvántartásba veszi, majd két csoportba osztja:

azok a követelések, amiket nem érinti a fizetési moratórium,
azok a követelések, amik határidőben lettek bejelentetve, és a nyilvántartásba-vételi díj be lett fizetve.

Az, hogy a kettő csoport közül melyikbe került és a követelésből mekkora összeg lett elfogadva, arról a csődeljárás alatt álló cégnek haladéktalanul tájékoztatni kell Téged. Ezt követően 5 munkanap áll rendelkezésedre, hogy a besorolásról észrevételt tegyél. Az észrevétel jóváhagyásáról a vagyonfelügyelő dönt, ahol a döntés kapcsán 5 munkanapon belül nyújthatsz be kifogást a bírósághoz.

Mi a csődeljárás legfontosabb része?

Ennek a negatív eljárásnak a lényegi szakasza az egyezségi tárgyalás. Ezt az eljárás alatt álló cégnek kell összehívnia az eljárás megindítását követő 45 napon belül. Ide a hitelezők és a vagyonfelügyelő kerül meghívásra.

A tárgyaláson a csődeljárás alatt álló cégnek a vagyonfelügyelő bevonásával elkészített, a fizetőképesség helyreállítását célzó egyezségi javaslatot kell előterjesztenie. A javaslatról, vagy annak egyes részeiről nyílt szavazással a hitelezők döntenek.

Kinek van szavazati joga?

Szavazati joga annak a hitelezőnek van, aki

1. határidőben bejelentette hitelezői igényét, 2. a nyilvántartásba-vételi díjat kifizette, 3. követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.

Mi történik a csődegyezség során?

A tárgyaláson született egyezség során az eljárás alatt álló cég megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről:

a követelések fizetési könnyítéseiről (pl. időbeli engedmény vagy részletfizetési lehetőség),
az egyes követelések teljes vagy részleges elengedéséről vagy átvállalásáról,
a követelések fejében az eljárás alatt álló cégben részesedés szerzéséről,
a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról,
a csődeljárás alatt álló cég reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról,
továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve
az egyezség végrehajtása ellenőrzésének mikéntjét is.

Az egyezséget írásba kell foglalni. A megkötött egyezség mindenkire vonatkozik.

Mit jelent a kényszeregyezség?

Az egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. De kiterjed azokra is, akiknek a vitatott követelésére tekintettel a bíróság tartalék képzését rendelte el.

Mi történik a csődegyezség után?

A csődeljárás alatt álló cég vezetője köteles bejelenteni a bíróságnak az egyezségi tárgyalás eredményét

vagy 5 munkanapon belül,
vagy meghosszabbított fizetési haladék esetén legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően,

Ha megtörtént az egyezség, akkor a megállapodást is köteles mellékelni.

Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Ha viszont egyezség nem jön létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, az ezt követő felszámolási eljárásban megállapítja az adós fizetésképtelenségét, és elrendeli a cég felszámolását. Azt érdemes tudni, hogy a magyar csődeljárások szinte kivétel nélkül felszámolási eljárásban, azaz sikertelenül végződnek.

A csődeljárást megszüntető, illetve befejezetté nyilvánító végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon belül van lehetőséged benyújtani.

Összefoglalás

A negatív eljárások között a csődeljárás az egyik, ha nem a legismertebb eljárás. Sajnos a hazai vállalkozások jogi ismerete a negatív eljárásokat illetően meglehetősen kicsi. Ezzel a területtel akkor kezdenek el foglalkozni, ha már érintettek az ügyben.

Remélem sikerült bemutatnom a csődeljárás legfontosabb részleteit és rávilágítani a csődeljárás menete során a szükséges lépésekre és a legfontosabb tudnivalókra. Ha szeretnél többet tudni a cégek legfontosabb adatairól, akkor érdemes elolvasnod a Teljes E-cégjegyzék Ismertetőt, ahol bemutatom a cégek esetén a legfontosabb információkat és felhívom a figyelmet a veszélyekre. Ha a cikk elnyerte tetszésed, kérlek írd meg véleményed hozzászólásban! Köszönöm!

A szakmai cikket Dr. Pomogyi László lektorálta